Egy beköszöntő betegség, kiszolgáltatottá teszi az embert. Fontosnak tartom, hogy ennek ellenére a belső erőinket ne hagyjuk a betegség szintjére zuhanni. Én egyértelműen a pofátlan gyógyulásvágyam és ebben való hitem eredményeként kaptam meg a Denevérpad megszületésének indító szikráját.  Az azóta jó barátomként tisztelt orvosom a leleteim áttanulmányozása után, együtt érzően ecsetelte a rám váró lehetséges jövőképet, ami kíméletes, visszafogott életmód mellett, hosszú időre elvetheti még a porckorong műtét szükségességét. Ennek a jó szándékú monológnak a végén szúrtam be a következő megjegyzést. Számomra úgy tűnik, hogy a mi elképzeléseink nem egyeznek. Tudom, hogy én vagyok a legjobb beteg, akivel a pályafutása során találkozott. Mindenre hajlandó vagyok, ami az ön kitűnő szakmai tudása és az én mindenre eltökélt együttműködésemmel, végül segít engem újra a síléceimre állni. A régi életemet akarom mindenáron visszakapni és meglátja, hogy mi ketten ezt meg is oldjuk! Ó, hát magát akkor a legjobb lenne a lábainál fogva felakasztani, hogy nyúljon a gerince! Kár, hogy erre nincs kíméletes lehetőség, mivel ennek a pozíciónak a felvétele és az abból történő visszaút, több kárt tenne a már így is sérült gerincében, mint amennyi hasznot hajtana. Azt, ami ennek a beszélgetésnek köszönhetően megszületett, úgy hívják, hogy Denevérpad!

A Denevérpad történetét és mindazokat a tapasztalatokat, amiket szereztem a betegségem folyamán, egy hamarosan megjelenő könyvben összegeztem, melyről a kiadás küszöbén bővebben is beszámolok a Deneverpad.hu oldalon.

Bujdák Attila